Örökké

Szívedhez érni, csillagokba lépni
Ahol a csend is rólad kezd beszélni
Szívem csendjében őrzök minden percet
Átölel, csendben érzem lelkedet.

A múltból száll felém egy halk fuvallat
Benne őrzöm minden mozdulatodat
Mint csillag, mely az éj sötétjén
Ragyogó fényként halad.

Hozzám ér a szél, mintha szólnál még,
lelkembe írja, halk üzenetét.
Most már az ég lett csendes otthonod
De itt marad minden kimondott szavad.

S, ha felnézek az égre tudom ott ragyogsz a fényben
Őrzöl egy tiszta, békés létben.
Tudom, hogy vársz rám, csendben, fényesen
a csillagok közt a végtelenben

Addig őrizlek minden időben
mert ami köztünk volt
örökké él bennem.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.