Ha a csend beszél

Ha nem szól a hang,
De füttyent a csend,
A fagyharmat mélán lappang,
A völgyzugban lent.

Ha szúr a tövis,
De pártája alszik,
A rózsabokortőben ő is
Napfényben úszik.

Ha némul a tél,
De reccsen a dallam,
Lombkoronáján a szellő
Selymében balzsam.

Ha pattan a rügy,
De hallgat a barka,
A vándormadártoll szügy
Gallérja tarka.

Ha nem szól a dal,
De beszél a csönd,
A szélfútta virágporfal
Zöngéje csöng.

Ha izzik a szikra,
De parázslik szótlan,
A jégbefagyott kőszikla
Virít tavaszcsókban.

Ha fújja a derűt,
De pisszen a hideg,
A lég áramlattal fűt
Fuvallattal tipeg.

Ha zsendül a kikelet,
De nesztelen a fakadás,
A kihajtott csendélet
Maga a varázs.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.