Terveimben

Annyi tervvel ébredünk
Mit kis szívünk szeretne, remélünk
Gondosan sorba eltervezünk
Ma vagy holnap, de nem baj, ha késünk.

Építettem lassan, sorban
Annyi tervet megálmodtam
Olyan volt, mint egy palota
Csillogó, fényes kis ablaka.

Terveztem fényeket, csillogást
Az égboltot kifestem kékre ám
Szivárvány legyen a híd felett
S én a partról nézem, ahogy megremeg.

Terveimben mindig süt a nap
Nincsenek gomolyfelhők az égbolt alatt
Minden percben a sors szeret
S én olyan boldogan szökkenek.

Ám füstfelhő közeleg
Mint homokvihar, engem nem szeret
Elfújja a szivárványos hídam
S az épített tégláimat is himbálja a holnap.

A kicsiny ablakokat szilánkosra zúzza
Minden álmomat tovább fújja
S én nézem, mint egy kis gyerek
Mint papírsárkányt, ha ereget.

Nem csüggedek
mert lesz még holnap
s azután
Romjaim felett is nyílik majd virág.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.