Hulladékaink között

Szomorúan szuszog a Föld
Sírni volna kedve,
Az ember hanyagsága
A föld ellen szegve.

Meddig tart még ez az önpusztító világ,
Ahol a környezetszennyezés csupa gyarló hibánk,
Nem számít műanyag, csikk, palack és mi egyéb,
Dobálni mindent, mindent szerteszét.

A szemetes, konténer erre volna cél,
De sietsz, s nem nézed, hogy mi hogyan s miért
Mivé lesz a Föld,
Meddig bírja még?

Otthonunk szépségét mi áldozzuk fel,
Szüleink tanítását mi rúgtuk fel
Mi lesz így gyermekeinknek,
Mit adunk át?
Szennyezett föld pusztulásra vár.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.