Láthatatlan csoda

Egyszer csak elcsendesül a világ,
a mozdulat a levegőben marad,
mint egy elfeledett, halk ígéret,
láthatatlan csoda száll a légtérben.

Nem keresed már a célokat, megállsz,
csak hagyod, hogy a fény arcodra dőljön,
az égbolt kékje mélyen beléd ivódik,
rácsodálkozol, s a táj ismerőssé válik.

Semmit sem kell tenni, csak hagyni,
hogy az a pillanat csöndben megérintsen,
felébresztve gyermeki énedet újra a lelkedben,
egy rövid időre mindent a helyére tegyen.

Hozzászólások (4 darab)