Nyx lánya
Hozska
Sorsunk szálai észrevétlen futnak egybe.
A vég tükrében nézzük most egymás lelkét.
Halkuló sóhajod jelzi: időnk lassan lejár.
Éjsötét lélekszálként adod vissza fényemet.
Ezért nem gyűlölhetlek –
a pusztulásból is új élet sarjad.
Csak ne fájna ennyire,
hogy együttlétünk pókháló-szőttese
szálanként hal el
Atropos végzetes ollója által.
A vég tükrében nézzük most egymás lelkét.
Halkuló sóhajod jelzi: időnk lassan lejár.
Éjsötét lélekszálként adod vissza fényemet.
Ezért nem gyűlölhetlek –
a pusztulásból is új élet sarjad.
Csak ne fájna ennyire,
hogy együttlétünk pókháló-szőttese
szálanként hal el
Atropos végzetes ollója által.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Búcsúzás témájú versek közül: