Hogyan tovább?

Brigitta

Újra tavasz van, kedvesem,
frissítő, reményt adó tavasz,
„ismerős ez az érzés, a múltban már éreztem” meleg leheletét.
Remény sugara villan fel szememben,
mégis kételkedem álmaim szépségében,
nem tűnik-e el a sötétség örvényében?
Mert a jövő oly kilátástalannak, szomorúnak tűnik.
A háború réme egész bolygónkon, emberi lelkeken végiggyűrűzik.
Komor, fekete fellegek közül most bukik le a nap, s reménytelen kétségbeeséssel zuhan bele a nagy sötétbe,
Vajon a fénynek sikerül-e legyőznie?

Idézet: Juhász József: Deja vu című verséből.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Elmélkedések témájú versek közül: