Szívből sarjadzó rózsák
Kollár Kornélia
Életem rózsakertté változott,
Körös-körül fájdalommal szőtt bimbók és virágok.
Minden nap megérintem őket,
Tapintásuk, mint a selyem.
Fájdalomból nőtt virágok,
Emlékek és szilánkok.
Rózsák tele tövissel,
Sokszor jobban szúrtak, mint a törött üveg.
Van élet a tüskéken túl,
Egyre kevesebb szirom hull.
Sok a szívből sarjadzó rózsaszál,
Mi törődésért kiált.
Minden nap köztük sétálok,
Minden lehullott szirmot új bimbóra váltok.
Mély a gyökere a sarjadzó rózsáimnak,
De hiszem és remélem, hogy a fájdalom lassan elillan.
Eljössz velem sétálni?
Rózsáimat megsimítani?
Kérlek, fogd meg a kezem,
És a tüskéktől védj meg engem.
Körös-körül fájdalommal szőtt bimbók és virágok.
Minden nap megérintem őket,
Tapintásuk, mint a selyem.
Fájdalomból nőtt virágok,
Emlékek és szilánkok.
Rózsák tele tövissel,
Sokszor jobban szúrtak, mint a törött üveg.
Van élet a tüskéken túl,
Egyre kevesebb szirom hull.
Sok a szívből sarjadzó rózsaszál,
Mi törődésért kiált.
Minden nap köztük sétálok,
Minden lehullott szirmot új bimbóra váltok.
Mély a gyökere a sarjadzó rózsáimnak,
De hiszem és remélem, hogy a fájdalom lassan elillan.
Eljössz velem sétálni?
Rózsáimat megsimítani?
Kérlek, fogd meg a kezem,
És a tüskéktől védj meg engem.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Fájdalom témájú versek közül: