Álltam a parton, hol az ősz selyemmel szólt, Magányos levél a széllel esküt font. Ringott az ágon, míg az alkony átkarolt, S a földnek adta át, mit a holnap elrabolt.Tovább olvasom…
Amikor lemegy a bíbor nap sugara, Lágy zene szól a csendes éjben. Simulj hozzám, ülj ide mellém, Hallgassuk együtt, mit üzen az éj.Tovább olvasom…
Így életem alkonyán magamra maradtam. Egyedül, befelé fordulva, magányosan élek. Szerelmek, társak, barátok, kik életem során kísértek, elhagytak, elmaradtak,Tovább olvasom…
Méz csordogál az ajkamon, nyelved hegyével nyald le azt! Szenvedélyes alkonyon remélem, velem maradsz.Tovább olvasom…