A csendben szól egy halk magyarázat, nem szavak, nem zaj, nem cifra varázslat. Az út előtt köd ül, a szív mégis látja, az intuíció a lélek suttogása.Tovább olvasom…
Oly messzinek tűnő egy dallam, mégis itt kering, zümmög, zümmög élesen.Tovább olvasom…
Két élet, mely néha láthatatlan, mégis a vonzalom oly határtalan felettük.Tovább olvasom…
A Föld még hideget őriz, nedves súlyt, te már ott hajolsz a sötétből elő. Mintha a tél tenyeréből emelne ki egy lassan melegedő fény.Tovább olvasom…
Derengő, mélabús sejtjeimben még most is szunnyadó vágyálmok, megálmodott holnapok virrasztanak. Egyszerre immár sugárzók,Tovább olvasom…
Ma nem siettem el a pillanatot, hagytam, hogy megtörténjen. A csend nem volt üres, csak tágas.Tovább olvasom…
Felértem a hegy csúcsára, hegytetőn köszönt a csend, mintha ő is engem várna, s kérdezné miért voltam lent.Tovább olvasom…
Álmosan nyitom ki szememet, nyomban a konyhába sietek. A piros dobozban ott illatoznak, a finomra pörkölt kávészemek.Tovább olvasom…