Tágas csend

B.É. Krisztina

Ma nem siettem el a pillanatot,
hagytam, hogy megtörténjen.
A csend nem volt üres,
csak tágas.

Ma a szívem nem keresett irányt,
mert benne volt az út.
Egy lélegzet elég volt,
hogy megérkezzem.

Az este lassan lehalkította a világot,
és bennem is helyére került minden.
Ma nem akartam mást,
és ez béke volt.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Elmélkedések témájú versek közül: