Külvárosi alkonyatban kopott felöltőmben óvatos lépésekkel rovom a kihalt utcákat,Tovább olvasom…
Pelyhek ereszkednek lassan, az ereszen jégcsap csobban. Dermesztő gyémánt világ, ablakon rajzolódik a jégvirág.Tovább olvasom…
Csend, szikrázóan fehér hótakaró, Pihenő természet, nyugalom. Ez vár ránk az elkövetkező napokban. Cinkék, cinegék, gyertek a kertembe!Tovább olvasom…
A cipő sarka halkan ígér az éjnek, a ruha fénye titkokat őriz még. Ez az este talán sosem történt meg, vagy már rég elmúlt – bennem él.Tovább olvasom…
Ragyogó messzeség. Ahogy e zuzmarás évszak körbeszövi könnyed leplét a tájon, s megpihen,Tovább olvasom…
Szinte egész életemben próbáltam hidat építeni ember - ember közé, még akkor is, ha szétfeszített gondolatuk, vagy felfogásuk ellentéte,Tovább olvasom…
Mindent betakar a puha hó, befedi a tájat, elcsendesít. Minden egyforma a hó alatt, nem látjuk a különbséget.Tovább olvasom…
Odatartani arcod a napfénynek, esélyt adni egy új életerőnek, míg körös-körül a fák gallyaira a makacs tél zord napjairaTovább olvasom…