A csend hirtelen megtörik, nem zajjal, hanem fénnyel, egy szikra a homlokom alatt villámcsapás hirtelensége.Tovább olvasom…
Nekem a csend oltalom. Mikor nem hangzik szó ajkamon. Csak egy hosszú sóhajtás, Én, egyedül, senki más.Tovább olvasom…
Ma a csend beszélt helyettem, és minden zaj elcsendesedett. A gondolatok puhán ültek bennem, és hagyták, hogy csak lélegezzek nyugodtan.Tovább olvasom…
Mi a jobb? ha minden nap kényszerű érzésed van arra, hogy megmutasd magad? Fontos-e az, hogy valamit kitalálvaTovább olvasom…
A csillagos ég alá mikor kiültem, Uram tehozzád menekültem. Veled világ zajától távol... Egy voltam a csillagmilliárdból.Tovább olvasom…
Elvágyódom én a Balaton partra A domboldalon pihen az ég alja Aranyló szegéje fénye az égnek Most a mennyország is bíborfényes.Tovább olvasom…
Ha nem szól a hang, De füttyent a csend, A fagyharmat mélán lappang, A völgyzugban lent.Tovább olvasom…
Nincs köztes állapot, elérkezett a végszó, Szívem, lelkem már nem köti semmiféle béklyó. Rám borul a csend, társam a magány marad. Lépte halk, némán mellettem halad.Tovább olvasom…