Gorillák tűnnek el esőerdőkből, Fehér bálnák végtelen vizekből. Elefántok hullanak el az agyarért, Orrszarvúk vére szárad kapzsiságodért.Tovább olvasom…
Én magam vagyok az út, csillagporból szőtt ösvény az éj vizén. Lépteim alatt fény pattan, mint mikor a sötét ÉgTovább olvasom…
Külvárosi alkonyatban kopott felöltőmben óvatos lépésekkel rovom a kihalt utcákat,Tovább olvasom…
Kell még a jó szó, kell még a szeretet, Mely útvesztőben segít megtört szíveket. Kéz, mely által áldás, gyógyír érkezik, Letörölve arcát, ki rég könnyezik.Tovább olvasom…
Együtt érezni a szív hangja dobban, Együtt osztozni a fájdalomban. Meghallgatni fájó lelkedet, Együtt oldani a terheket.Tovább olvasom…
Megváltoztam észrevétlenül, csendben, lassan Megváltoztattál, ami jó érzés, talán túlságosan, Azt szeretném, hogy így maradjon örökké Nem akarom, hogy változzon soha, soha többé.Tovább olvasom…
Egy padon ülök magányosan, Gondolataimba merülök mélyen, pontosan. Szocialista korszak maradéka, Mellettem terjeng a borszag árnyéka.Tovább olvasom…
Jó időben, rossz időben Az utcát járom. Nincs otthonom, ahol A fejemet lehajthatom.Tovább olvasom…