A zene szól – fülembe súg egy régi dallamot. Én hallgatom… Vajon te hallgatod?Tovább olvasom…
Rióban áll a maszkabál, Minden leány és legény táncra vár. Álarca alatt nem sejti senki sem, Hogy kivel ropja a táncot a fülledt éjjelen.Tovább olvasom…
Anyánkról álmodtam, olyan volt, mint régen, sütéshez készülődött konyhája melegében.Tovább olvasom…
Arcon az élet térképe, rajta az idő nyoma éled, a nevetés apró barázdái, a fájdalom mélyebb árkai.Tovább olvasom…
Szakadt szivárványok, hátrányos, leszakadt maradéka, lecsúszott árnyék didereg sikátorok kihalt udvarán.Tovább olvasom…
Egy arc, mely visszatekint a múltba, az őseink nyomatának valósában. A vonások, melyek elmesélik a múltban megélt érzéseket,Tovább olvasom…
Arcomon álmok aludtak el, vágyak hajoltak mélyre, szerelmek hagytak meleg vonalakat, s megtanultak hallgatni a fájdalmak.Tovább olvasom…
Én még mindig szeretlek, úgy, amikor utolért szerelmed, emlékszem még arra a napra, amikor elém gördült motorod hangja.Tovább olvasom…