Reggel gőzölög a csésze kávém, illatával nyújtózik lassan az árnyék. Fáradt szemem álomország peremén billeg, de egy korty után a világ már nem is olyan hideg.Tovább olvasom…
Lángok alatt születtem, félhomály peremén, Az éj verte szívem a sors hegedűjén. S a hallgatás fölött egy örök szó ragyog, Mit sem idő, sem halál el nem fojt.Tovább olvasom…
Törlöm a fotót, mintha mi sem történt volna, Törlöm az emléket, nem volt a hasznomra. Törlöm a táblát, mint a bukott diák, Törlöm az életem, ha van túlvilág.Tovább olvasom…
Még mindig neked szól minden szavam, Még mindig tiéd a tekintetem. Mondd, mi lenne, ha már nem szólna ajkam? S csak bolyongana eltévedt lelkem.Tovább olvasom…
Apró kezem markolta a magot, szívem a tyúkok közt ritmust dobogott. Fehér és barna tollú kis sereg, szaladt felém, hogy reggelit vegyenek.Tovább olvasom…
Boldog tavasz, Édes szavak, Kedves emlék, Engem szeretsz.Tovább olvasom…
Messzeringó gyerekkorom emléke, Lelkemnek gyönyörű szép ékessége. Akkortájt gyermeteg álmaimban járva, Nem volt a világ oly fagyos és árva.Tovább olvasom…
Az ablakban holdsugár időz. Por száll melegenTovább olvasom…