Ablakomon eső kopogtat, arcom a hideg ablaküvegre tapad, könnyem bánatomat mossa, míg kint a víz keveredik a porban.Tovább olvasom…
Eső áztatta utamon, ha járok, Ha nem vagy velem hiányzol. Minden lépéssel emlékek hada, Mindig várom, hogy jöjj haza.Tovább olvasom…
Némán töprengve, esőben sétálva, gondolkodva, merengve nézem a fákat eső közepette. Lám csak, a friss levegő tüdőmet tölti, és az a két galamb az ágon szerelemmel teli? Tavasz, eljöttél, virágzásod megint az új élet vonzásod. Vonzod a szerelmet, illatod csodálatos, álmomban varázslatos.Tovább olvasom…
Nem lehettem félős gyerek, mert óvodába egyedül megyek, hosszú úton nagyközségben el nem tévedtem, megérkeztem.Tovább olvasom…
Rozsdamarta dombtetőn Fáradt, öreg tölgyesek, Zöldellők csak a fenyvesek. Elmúlás, remény küzdenek.Tovább olvasom…
Bús magányomban leporolom a múltam régi emlékkacatok mélyéből előbukkanTovább olvasom…
Hideg is, csepeg is, Fázik is, remeg is... Esernyő kellene Neked is, nekem is.Tovább olvasom…
Egy nyugis meg egy goromba beesett a Garamba. Jött sok kocsi rohamba, mint eső után a gomba.Tovább olvasom…