Nyári esőben

Forrás: saját kép

Nem lehettem félős gyerek, 
mert óvodába egyedül megyek,
hosszú úton nagyközségben
el nem tévedtem, megérkeztem. 

Délben mikor mennénk haza,
eleredt az eső, visszatartottak,
ház sarkánál nejlon alá bújtattak,
voltak gyerekek, akik sírva fakadt.

Ne tartsanak vissza! – mondtam -
Engedjenek engem  haza bátran,
mert esőtől én ugyan nem félek
és senki sem jön úgysem értem!

Míg éppen azon morfondíroztam,
hogy szegény szüleim otthon várnak,
egyszer csak látom édesapámat,
jön értem kis ernyőmmel a markában.

Ilyen boldogságot még nem éreztem,
szaladni is akartam hozzá menten,
egy kis huzavona, míg szabadultam,
mellette repesve haza jutottam.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.