Hallgatni kell a fákat, Az idős, bölcs nimfákat, Hozzánk sokszor suttognak, Útmutatásokat fogalmaznak,Tovább olvasom…
A Nap süt, a madár dalol, a virág nyílik, illatozik, a gyümölcs érik, nyár, ősz, tél, tavaszTovább olvasom…
A sárgás falevelek halkan zizegnek az ősz köpönyegén. Botján támaszkodva jeget fúj a fehér hókabátos, öreg tél.Tovább olvasom…
Tavasz lép halk dobbanással, rügy fakad már az ágakon, sugarával érinti a tájat, s ébreszti a természet álmát.Tovább olvasom…
Sort alkotnak a szavak, Utánuk tán üres csend marad. Érzéseim világa kel életre, Szavaimnak végtelen térképében.Tovább olvasom…
Ne nézd a fényt, mi hideg üvegen ég, Nézz a szemébe, hol csillog még az ég. Egy pittyenés csak múló, üres zaj, De gyermeked szava gyógyír és vigaszgally.Tovább olvasom…
Nagymama barázdái arcán mint térkép, sok évszakot bejárva, már sok történetet suttog ujjhegyeinek mozdulatában.Tovább olvasom…
Múlik a tél, búcsúzik, Hó angyala távozik. Ébred tavasz tündére, Simogat lágy szellője.Tovább olvasom…