Március elején a zöldellő domboldal tetején a nemrég még fehéren csillogó havas fejfedőt hetykén zsebre dugta a feledés, majd búcsút intve a télnek, hidegnek, fagynakTovább olvasom…
Kevesebb gyűlölet, több szeretet, Ez hiányzik az emberi szíveknek. Kevesebb harc, több megbecsülés, Legyen megbocsátás, legyen feledés.Tovább olvasom…
Múltnak fátyla már eltakar, Emlékek hídja zárva tart, Rozsda eszi a kapuját, Segíti feledés homályát.Tovább olvasom…
Ha már föld alatt, vagy olcsósága folytán pöttöm urnában lakoznék, de csak egyszerűen, mint egy könnyedén feledhető porszem,Tovább olvasom…
Ha már föld alatt, vagy olcsósága folytán pöttöm urnában lakoznék, de csak egyszerűen, mint egy könnyedén feledhető porszem,Tovább olvasom…
Eldobott cigarettavégek fekszenek mindenütt. Az utca kövén, a járdaszél közelében, a buszmegállóban és környékén, szétszórva, kihűlten, holtan.Tovább olvasom…
Hallottam hajnali hars kukorékolást. A ködös fény szemembe hunyorított. Hátat szerettem volna fordítani, de nem lehetett,Tovább olvasom…
Hiábavaló remény lenne, ami most kitölti a szívem? Szeretlek téged, s lopott perceink alatt azt érzem: Te sem vagy közömbös velem. Vagy csak remélem? Nem tudom, mert még nem osztottad meg velem.Tovább olvasom…