Rámtalált egy belső hang Megcsókolta lelkem, Hiányzott a szívemből A valódi csendem.Tovább olvasom…
Sok intelmet kaptam életemben, Talán kicsit többet kellett volna belőle zsebre tennem. Jó dolgok a tanácsok, Ha idősebbtől kapod,Tovább olvasom…
Fúj, szél, keseregj Fújd el bánatos könnyemet. Lágyan kergesd a leveleket, Simogasd meg fáradt lelkemet.Tovább olvasom…
Azt gondolod, természetes, És mindig itt lesz neked. Azt gondolod, hogy olyan nem lesz, Hogy nem lesz veled.Tovább olvasom…
Vöröslő vulkán prüszkölő orma, sötétlő ég csillagait karcolja, mintha maga is fekete eget fújna, az amúgy is zord kartonpapírra,Tovább olvasom…
A rónaság csöndjén szikra lett az ég, A föld alól egy szótlan nép beszélt. Vaskenyér íze volt a hallgatás, s a szélben égett minden lázadás.Tovább olvasom…
Pattognak átokverte pengő cintányéros szitok-szavak s bosszúálló, alattomos indulatba csap át a meggondolatlan, csélcsap harag. Miféle bolondját-járt kutyakiállítássá lett e abszurd-nonszensz világ?Tovább olvasom…
A csend néha fájdalmasabb a szavaknál. Azt érzed, mennél, de közben mégis maradnál A csend mit akar? Megborul a rend. Maga körül végtelen szakadékot teremt.Tovább olvasom…