Kezed vállam érinti, akár szél simítása. Szemed tüzében égni, mint láng mardosta fáklya.Tovább olvasom…
Mikor a két karom a nyakadba fonom, mikor arcod az én arcomhoz vonom, a szívem felfokozott ritmusban dobog talán még a föld is sebesebben forog!Tovább olvasom…
Ahogy a kéz cirógatja a bőrt, mint szél, mi suttog, idegeket borzol. A lehelet, mi alig van, mégis felkavar, vágyat borzol, a csendbe harap.Tovább olvasom…
Mély érzéssel közeleg az éj, Elég egy szó, egy édes érintés. Csillagfény puhán ölel körbe, Amint simít testemen a kezed.Tovább olvasom…
Szemedben törnek tükör-fények, a csend hajlik, s többé nem félek. Fűszál sarjad, az égbe szökell, karodban tágas a tér, ha engem ölel.Tovább olvasom…
Mint ahogy a tegnapra új nap virrad, és az égalja halvány rózsaszín pírt kap, úgy nyílt ki szerelmem illatos virága, először csak apró rügyeket hozva,Tovább olvasom…
Ölelésbe fonódunk szorosan, egymás testébe olvadva. Érezzük a békét. A szívünk remél.Tovább olvasom…
A rózsa mámoros illata, mely belengi egy ház békés zugának melegét. Összeforrva egy ritmusra,Tovább olvasom…