Orgonavirágban összeölelkeznek lelkem zugaiban megsárgult emlékek:Tovább olvasom…
Sokszor kerekedtél felül rajtam. Te mindent és én a semmit akartam. Te tűz és víz – mi ezek vagyunk. Magunk után csak hamut hagyunk.Tovább olvasom…
Mikor rád gondolok, megnyugszom, de a szívem úgy ver, mint még soha. Mikor rád gondolok, eltűnik minden problémám, elviszel egy olyan világba, ahol még nem jártam soha.Tovább olvasom…
Megélhetem veled, vágyaim rezdülő, vad tombolását, az érlelő sors,Tovább olvasom…
Szeretlek. Zápor vetítette árnykép a falamon. Talányod zsákutcáin töretlenül baktatok. Ha türelmetlen mégis durván illetnélek,Tovább olvasom…
Szöges lánc vagy a lelkemen. Mézédesen hívogat a szád. Fény és árny játéka mögé bújva, láthatatlan-fojtón ölelsz át.Tovább olvasom…