Néha úgy érzed, túl nagy a súly, hogy mindennap egy újabb meredek hegycsúcs. Fogd meg a kezem – elég, ha gondolatban, mert ott vagyok veled minden pillanatban.Tovább olvasom…
Templomom magányában, felemelem szívemet tehozzád. Feléd száll fel sóhajom Uram, hisz te vagy az én vigaszom.Tovább olvasom…
Te vagy az én Életem, te voltál az álmom, Rettentően nehéz volt téged megtalálnom. Kerestelek égre-földre és határon túl, Ott, ahol már nem volt semmi, és azon is túl.Tovább olvasom…
Mint szűz fehér fátyol, hó lepte tájra, úgy ül a dér a bokrok hajlatán, csipkét horgol hegyek magaslátán az éj, s a holdfény titkon megcsodálja.Tovább olvasom…
Ebben a ritkásan pergő, őszi levélesőben a gyönyörrel felajzott emlékezetre finoman ráfeszülni látszik a még pezsgő,Tovább olvasom…
Jézus mosolya az élet, Szeretném életem, úgy éljem, Mikor tekintete rám téved, Fénylő arcán mosoly lebegjen.Tovább olvasom…
Mikor nem jönnek ki számon a szavak, Akkor csakis az írás marad. Úgy érzem itt tudok önmagam lenni, Gondolataimat lassan felépíteni.Tovább olvasom…
Mint őszi levél, mely lassan földre hull, úgy száll le ránk a csend, s a világ elcsitul. A szív megdobban, s már más ritmusban él, az idő selyemszála szétfoszlani vél.Tovább olvasom…