A zongoránál egy fiatal leányka csodaszép dallam. *Tovább olvasom…
Ott járok, hol nincs bántás csak béke, szeretet, és nyugalom. Ahol a természet szépségei, igaz valójukban tárulnak elénk.Tovább olvasom…
Felkelni, felkelni, felemelkedni, mint a Főnix hamvaidból újraszületni! Minden rejtett erődet összeszedve,Tovább olvasom…
Apró szárnysuhogás lengi körbe a fát, A tündér karácsonykor érkezett hozzánk. Szívünkbe elrejtette a szeretet lángját, Ott pislákol, hogy bármikor lángra gyúljon.Tovább olvasom…
Tollam szorítom a kezemben, hófehér lapra meredve, ideg pályán villámok cikáznak, de gondolatokká nem alakulnának.Tovább olvasom…
Kissé félszegen még azért kicsit még így is rendre szemmel tartjuk a bennünket vizslató körülállókat;Tovább olvasom…
Megkopott nyomorából végre kitárja karját, levegőhöz jut a lélek, megmentésért kiált. Képzelete túl jutott az újjászületésen, mint főnixmadár szárnyal a tündöklő kék égen.Tovább olvasom…
Kövesedik szívemben elszánt bosszú, indulat s méltatlan harag. Szüntelen nyughatatlan alkotói, sóvárgó láz naponta elém vetíti megpróbált,Tovább olvasom…