Természet lágyan ringat, mint édesanya gyermekét, a zöldelő mezők ölelésében kifakadt gyenge bimbókkal,Tovább olvasom…
Csupa csicsergés kint az utca, Persze... tavasz van... mindenki tudja. Van még az égen néhány felhő,Tovább olvasom…
Bátyja után a tavasz szökellve szalad. Közel az én időm. Várnak a madarak. Várnak a fák, vár a földben a mag.Tovább olvasom…
Még hó és jég fedi a hegyeket és ormokat, Dér csókolja az egykoron zöldellő lombokat. A hidegek tovaszállnak, jön lassan a tavasz, Üdvözölve a meleget, búcsúztatja a havat.Tovább olvasom…
"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak", a madarak a kopaszodó ágakon már nem dalolnak, ott gubbasztanak, fáznak. Kérőn koppan csőrük az ablakon, hallom.Tovább olvasom…
Tudod-e, miért sírnak a fák mikor a hegyekről lezúdul a tél, és megdermednek a madarak kegyetlen fehér világTovább olvasom…
A Nap sugarai a fák között játszadoznak, A harmatcseppeken fényesen megcsillannak, A fák ágain a madarak gyönyörűn énekelnek, Az erdő, szellemével mindent megbeszélnek.Tovább olvasom…
Ott fenn az égen, a magasban madarak szabadon szállnak, lebegnek a légben, ha elfáradtak, felhők hátán megpihennek, majd szellők szárnyán tovább repülnek.Tovább olvasom…