Lengedezik már a szél, Lágyan üzen. A hó alól Hóvirág bújikTovább olvasom…
Ébred lassan a tavasz, hosszú volt a tél. A természet ébredése szépet és jót ígér. Új reménnyel tele, várja az ébredést, lelkünk is így várja, az újjáéledést.Tovább olvasom…
Nem akarok felébredni, benned akarok elmerülni, ábrándozom a szerelemről, mint dalos pacsirta kedveséről.Tovább olvasom…
Minden álom egy lelki repülés, lámpás fényű féleleműzés, mint napsugár tüze, mi esőcsepp ellensége. Lerúgott bakancs ásít, egy óra tovareppen,Tovább olvasom…
megállíthatatlan árad a szeretet, kiterjed… ne tátsad némán a szádat, hidd el, megérdemelted.Tovább olvasom…
Még, ha kitekintek ablakomon, jeges a világ, De szívem már lassan éledő tavaszt vár. Madárcsicsergéses, derűs hajnalokon, Ahogy rózsaszín köntösben a Nap felragyog.Tovább olvasom…
Fagyos a nap mindenáron, fehér csend ücsörög a tájon. Fordul a föld a napsugáron, káprázik a szem az olvadáson.Tovább olvasom…
Egyik pillanatban még abban gyönyörködtem szobám ablakából, miként a Hold fényében a csillagok a szikrázó jégen táncolnak.Tovább olvasom…