Úgy szeretném újra látni csak még egyszer azt a lányt, akinek a két szemében nem látni a bús magányt.Tovább olvasom…
Ma beléptem önmagamba, mint egy csendes, szent térbe. Nem vittem zajt, nem vittem múltat – csak jelenlétet a fénybe.Tovább olvasom…
Ma nem kívül keresem a fényt, hanem befelé fordulok csendben. A válaszok nem távoliak – ott élnek mélyen bennem.Tovább olvasom…
Bizonytalanul függeszkedik, lengedez a hűség, akárcsak a nyughatatlanul szunnyadó Ninivei város,Tovább olvasom…
Ma nem kifelé kerestem, csak befelé léptem egyet. A csend nem volt idegen többé, hanem ismerős, meleg hely lett.Tovább olvasom…
A kulcs a kezemben van, mégis zárva hittem már rég. S most kitárul bennem az ajtó, és belépek önmagam elé.Tovább olvasom…
Ha azt kérdeznéd tőlem egy szép napon, áruljam el igazán milyen is vagyok, bizony nagy bajban lennék. Ha szívem szerint tehetném, hallgatnék.Tovább olvasom…
Kezemben tartom a múltam, s a hátralevő életem. Mérlegre teszem, számba veszem a szeretetben s fájdalombanTovább olvasom…