Minden oly sivár, oly kietlen Mindenütt homok viszi szememet. Félelmetes, ugyanakkor varázslatos Homoktengerszemek.Tovább olvasom…
Nyakam szegletében éledő észtvesztő gyönyör, Egy halk sikoly, mitől megszokott ritmusát téveszti a Föld. Árnyainktól halkan moccan, megcsillan a kopott tükör, Csókunkban megáll az idő, s benne az örökkévalóság tündököl.Tovább olvasom…
Láthatatlan kötelék, mely egy életre szól, Láthatatlan élet, melyet belep a por, Láthatatlanul izzó égi pokol, Szabadság, melyben elkárhozol.Tovább olvasom…
Elhagytad a múltad, Úton vagy a mostban, Jelened az élet, A szeretet éltet!Tovább olvasom…
Mennyire szédítő, Repít a keringő. Mozdulatod kecses, Szemem szemeddel szemez.Tovább olvasom…
Léted csodálatos beteljesülő pillanata, amikor e földnek új életet fakasztasz, emlődből szívja gyermeked az életet, onnantól érzed: többé soha nélküle nem létezel.Tovább olvasom…
„Áldott csodáknak tükre a szemed”, akarom, tudd, még mindig szeretlek. Hamvadó parázs már amit érzünk,Tovább olvasom…
Kopott feketébe öltözött lelkem, ég és föld között csak a magány lebeg, nincs csillag, mi hozzám vezet, a sötétség köpenye alatt én elvesztem.Tovább olvasom…