Csoda

Gyólay Karolina

Gyólay Karolina: Csoda című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Léted csodálatos beteljesülő pillanata,
amikor e földnek új életet fakasztasz,
emlődből szívja gyermeked az életet,
onnantól érzed: többé soha nélküle nem létezel.

Csillogó szemeidet a boldogság könnye fedi be,
ölelő karjaidban tartod az apró kincsedet,
átjár testeden a tiszta szeretet, s elmerülsz benne,
és tudod, életednek most már mi az értelme.

S ahogy nő, boldogságod is nő vele,
a sok álmatlan éjszakának, aggódó napoknak is van értelme,
mert minden alkalommal, mikor kimondja: anya édes,
tudod, tiéd a világ csodája, a szeretet, ami nem véges.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Anya témájú versek közül: