Mennyire szédítő, Repít a keringő. Mozdulatod kecses, Szemem szemeddel szemez.Tovább olvasom…
Minden oly sivár, oly kietlen Mindenütt homok viszi szememet. Félelmetes, ugyanakkor varázslatos Homoktengerszemek.Tovább olvasom…
Élünk a Földön több millió ember közt, és te egy vagy a sok közül. Elválaszthatatlanul élünkTovább olvasom…
„Áldott csodáknak tükre a szemed”, akarom, tudd, még mindig szeretlek. Hamvadó parázs már amit érzünk,Tovább olvasom…
Visszhangok ölelnek körbe, véresen világít a telihold. Visszakapom-e valaha, amit elvettél?Tovább olvasom…
Léted csodálatos beteljesülő pillanata, amikor e földnek új életet fakasztasz, emlődből szívja gyermeked az életet, onnantól érzed: többé soha nélküle nem létezel.Tovább olvasom…
Idők végtelenjén, a kezdet végén, a vég kezdetén, a Nap éjjelén,Tovább olvasom…
Szemedben törnek tükör-fények, a csend hajlik, s többé nem félek. Fűszál sarjad, az égbe szökell, karodban tágas a tér, ha engem ölel.Tovább olvasom…