Az ablak hideg üvegén ujjaim árván dobognak. Távozó lépted halk remény, és belül csak a csend marad.Tovább olvasom…
Dobban a szív, oly mostohán dobban, Még csillan a szikra, mely a szemedben ott van, Lebben a fátyol, a kő kövön koppan,Tovább olvasom…
Valami történt, valami elmúlt. A felejtés nem segít, lelkem támaszt nem nyújt.Tovább olvasom…
Nem kell már a csókod, nem ízlik! Nem érzem üdeségét egészen az utóízig, Besároztad szűz-fehér szerelmünket, Kacérkodtál buja éjjel, becsaptad szívem!Tovább olvasom…
Fájdalmam mocsarában guggolok, az eső csak zokog, csak zokog. Elhagyott, ő elhagyott, az eső csak zokog, csak zokog.Tovább olvasom…
Ott a néma járdán azt hiszem, elveszett minden, az életem. Összetört vérvörös szívem felett ma senki könnyet ejt.Tovább olvasom…
Hirtelen hullott darabokra minden, Lelkem meggyötört, összetört a szívem. Darabokra hullott minden egyes álmom, A tűz felégette az egész világomTovább olvasom…
Az aranyló május feketébe hajlott, amikor kiléptél az ajtón. Édeskés illatod volt az egyetlen, amit magad után hagytál.Tovább olvasom…