Még, ha kitekintek ablakomon, jeges a világ, De szívem már lassan éledő tavaszt vár. Madárcsicsergéses, derűs hajnalokon, Ahogy rózsaszín köntösben a Nap felragyog.Tovább olvasom…
Ragyogott a felkelő nap, Éreztem, valami történni fog. Remélni a nap sugarában, Engem is szeretnek angyalok.Tovább olvasom…
A félhomályban csendesen játszanak az árnyak, gondolataim ide-oda kószálnak. Halkan bekúszik a szobába egy dallam, egyre ismerősebb, ahogy ráhallgattam.Tovább olvasom…
Egy könnycsepp az arcomon útnak indul lassan, álmaimban veled vagyok minden pillanatban.Tovább olvasom…
Vén gramofon, bőröndbe zárt, kopott tűje kérlelteti már magát, halkan dúdol, roppan is néha, kopott lemezét bágyadtan forgatja,Tovább olvasom…
Merengeni búsan, esdeklőn, Hitet adj Istenem s szívet, szeretőt! Faragott szavak e nélkül üresek, Ha nem fűti lelkünk lángnyelvű tüzed.Tovább olvasom…
Egy reggel arra lettem figyelmes, megváltozott valami, Homlokomat ráncolva gondolkodtam, próbáltam rájönni, Mi is történhetett, ami hirtelen megállásra késztetett, Az enyém mellett, visszhangként egy másik szív is lüktetett.Tovább olvasom…
Elárvult, sebzett szívemet, mikor nagyon fájt az élet, elköltöztettem, Egy homokos partot a tenger mellett őneki lakni kerestem. Néha ellátogattam hozzá, megnézni, hogy megy sora, Múlt-e a fájdalma, s sebei be vannak-e már gyógyulva.Tovább olvasom…