Ismerős dallam hallatszik a távolból

A félhomályban csendesen játszanak
az árnyak, gondolataim ide-oda kószálnak.
Halkan bekúszik a szobába egy dallam,
egyre ismerősebb, ahogy ráhallgattam.
Mélyen beférkőzik lágyuló lelkembe,
máris mesés emlékeket bizseregtet.
Kedves képeket sorakoztat a múltból,
közben a szívem ütemesen bolydul.
A mi dalunkat ízlelgetem, kedves,
most is csodás még, igazán nekünk való.
Összeköt bennünket, bármily messze is vagy,
ez a muzsika mindörökké miénk marad.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.