Egy rozsdás lakat jelzi, míly rég óta szívem rejtekében titok van elzárva. Biztonságban őrzi, de most talán rést hagyva szívemhez bejut a fény.Tovább olvasom…
Az erdő szíve lüktet szépen S én lassan sétálok az erdei ösvényen Mellettem számos fa oltalma Úgy néznek le rám kacsingatva.Tovább olvasom…
Lakat alatt őrzöm Szívembe zártam Titkos kis szegletét Kulcsra fordítottam.Tovább olvasom…
Lüktet a vénán át egy hang, nem csitul, egyre zakatol hangosan, befoghatod füled, mégis hallod, szíved sikolyát el nem hallgattathatod.Tovább olvasom…
Tudod-e, miért sírnak a fák mikor a hegyekről lezúdul a tél, és megdermednek a madarak kegyetlen fehér világTovább olvasom…
Katt! A lakat, kattan a záron, Újra kinyíljon hiába várom.. Sehol a kulcsa... Vagy én nem találom?Tovább olvasom…
Ó, Istenem, míly szégyent kell, öreg fejemre megérnem! Nem tudom, mi rosszat tettem? Miért történt ez velem?Tovább olvasom…
Egy emberi lélek, Elakadt az életben, Nem tudta, mit tegyen, Nem tudta, hova legyen.Tovább olvasom…