Egyszerre az egész élet túl nagy teher, így hát esztendőnként hordjuk el… Nyűjük el, mint koszlott ruhát, míg a jó Isten újabbat nem ád…Tovább olvasom…
Nem tudom miért, de most azt érzem, itt a vége, nem lesz már sok minden, elfogy létem reggele. Elvékonyodtam, mint egy sokat használt anyag, adnék én még mindig, s nem érdekel, mi marad.Tovább olvasom…