Csend ült az éji tájra, tengernek morajlása halkan ritmusát adja esti romantikának.Tovább olvasom…
Nézem a tengert, ahogy háborog, A víz lassan elmossa a lábnyomom. A hullámok a szikláknak csapódnak, Távolra elhallatszik a hullámok moraja.Tovább olvasom…
Rét közepén vadvirág nyílt, tövise szúró Porba lehulló, halkan koppanó Bogáncságon futóhomok Árván maradt vadvirág vagyokTovább olvasom…
Csikóhal Tenger mélyén a homokban csikóhalak galoppoznak. Csikófejük, lábuk nincsen,Tovább olvasom…
Vitorlás ringatózik parányi hullámokon, kisvártatva fekete felhők tornyosulnak az égre. Máris dörög a légtér, szikrákat hány az ormon, sötét leplét, mint gyalázatos ördög, rányomja fényre.Tovább olvasom…
Fényfüggönyt lebbent lelkem, bánatom könnyét rejti, szívem háborgó tenger, fájdalmas láz égeti.Tovább olvasom…
Színpadon – Elismerő fütty kell, vastaps és nyári zápor, móka, kacagás, örömkönny és pár pohár bor, önfeledt futkározás vadvirágos réten,Tovább olvasom…
Alig volt, pár éve talán, hogy szívem mosolyra derült, mint megálmodtam gyermekként, most mind terítékre került.Tovább olvasom…