Csendesül a szorgos nap, csendesül a földben a mag, csendesülnek a madarak, csendesül minden harag,Tovább olvasom…
Forog vele a világ... Ül a nyárfa tövében, szíve bolondul kalimpál, száz virág szeme tükrében.Tovább olvasom…
Odakinn szinte minden alszik, levelek nélkül árvák a fák, fehér paplan réteken fekszik, a zöld rügyeket most álmodják.Tovább olvasom…
Csak a gesztenyefákat sajnálom. Földre hullott gyermekeiken koszos cipők taposnak keresztül... hangtalanul sikoltoznakTovább olvasom…
Egy levél hullt a vállamra ma, Zizegve szólt a fák szava. Nem tollal írták, mégis él, Mint halk fohász mint nyári szél.Tovább olvasom…
1. Szikrázó csönd lett, hópelyhek tánca csillan a fenyők árnyán.Tovább olvasom…
Homályban, borúsan sétálva nézek. Sötét lett hirtelen, de nem félek. Mik ezek a madarak? Fecskék talán, csak repülnek énekelve fent.Tovább olvasom…
Lágy déli szellő simítja végig, idő kezével barázdált arcom. Sólyom szemével a hegyekTovább olvasom…