Törjön százegyszer-százszor tört varázs: Emléked akkor is őrzi az utókor Lélekben még mindig tartalak Egyszerűen nem megy az elbocsáttatásTovább olvasom…
Hiszek a hit erejében, Isten segítő kezében, Lelkem békére talál.Tovább olvasom…
Diótörő áll előttem a téli fényben halkan, kezében hópehelyből szőtt levél pihen éppen. Nem kérdez semmit, mégis értem őt: csendben ad át valamit, amit régóta őrzött.Tovább olvasom…
Sok-sok éve már annak, hogy üzenetet írtam egykor magamnak, kis dobozba tettem halkan, idő múlt, s elmerült a zajban.Tovább olvasom…
A fenyő ágán csendesen ring a szó, fényből szőtt üzenet, tiszta és való. Egy dísz, mely őrzi az együttlét jelét, szívekben lobbantja az ünnep melegét.Tovább olvasom…
Van számodra egy ajándékom, de picit azért félek, Nem tudom, neked is értékes-e a versbe bújt lélek. Verseimben benne élek, ott van minden érzelem, S ha olykor csak átmeneti is, de ezeket átéltem.Tovább olvasom…
Csendes magány körbe lobog talán rám simít még néhány redőt így lettem emléktöredék viharos múltambanTovább olvasom…
Egy reggel arra lettem figyelmes, megváltozott valami, Homlokomat ráncolva gondolkodtam, próbáltam rájönni, Mi is történhetett, ami hirtelen megállásra késztetett, Az enyém mellett, visszhangként egy másik szív is lüktetett.Tovább olvasom…