Ezen az oldalon elemezheted
Valéria Csipak „Holdvilágos éjszakán”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Aranygömb lett a Holdból,
8
szó nélkül a hátára ülsz.
11
A szó felesleges, bízol benne.
12
A barátod maradt, az egyetlen.
13
S vágtat veled a pusztákon át,
14
nem hallatszik az éjben más,
15
csak a ló patáinak dobogása.
16
Az erdőben kicsit lelassít,
17
mégis felkelti a szunnyadó baglyot.
18
A dombokig meg sem áll.
19
A dombsoron lovak dobognak át,
20
prüszkölve fújják a völgybe szét
21
az elmúlt napok aranyporát.
22
A magasban daruk rikácsolnak,
23
Repülnek a Hold fényében, csak előre,
24
nem is néznek vissza, de ugyan minek is.
25
Víz csobogását hallani,
27
Az égen az alkony fáradt kékje leng,
28
miközben itt álltok ti, kettesben.
29
Lovad figyel, lehajtja fejét,
30
mintha azt suttogná, ideje ha
32
Átcsatangoltátok az éjszakát,
33
forduljunk vissza, otthonunk már vár.