Rémpuszta katonái - 4. Fejezet

Miután Kelly elmesélt szinte minden történetet Frank tizedesről, Jack odahívta őket az asztalhoz. A srác egy kör alakú, billentyűzettel ellátott eszközt vett elő, és lenyomta a bekapcsoló gombot. A kör tetején lévő pici lyukból kék fény szűrődött ki, amely egy téglalaphoz hasonlító, kezelhető felület formáját vette fel. Jack a géphez csatlakoztatta az adathordozót, és egy épületet jelenített meg.
– Szóval ez lenne az oroszok kutatóintézete? – kérdezte Kelly.
– Igen. Az informátor szerint a keresett ellenszer a C szektorban található. Nem lesz könnyű bejutni, több G2-es típusú őrrobot is járkál az épületen kívül és belül egyaránt. – magyarázta Jack.
– Röviden nehéz küldetésnek nézünk elébe... – összegezte Bart, és nagyot sóhajtott.
– Inkább izgalmasnak mondanám! – jelentette ki lelkesen elmosolyodva Kelly.
– A kamerákat könnyen leszedjük, de a fémből készült hulladékokkal lehetnek gondjaink. – tette hozzá Jack.
– Az informátor esetleg nem segít nekünk? – érdeklődött Bart.
– Nem tudjuk, hogy mennyire áll a mi oldalunkon. Jelenleg inkább nélküle számoljunk! – válaszolta komoly arccal Kelly.
– Jogos, akkor mi legyen a terv? – kérdezte Bart.
– A C szektor elég közel van egy kanyonhoz. Ha azon átjutunk, sokkal könnyebb dolgunk lesz! – vetette fel Kelly.
– Már bocs, de az egy nagyon veszélyes terület! Én katona vagyok, nem szörnynasi! – ellenkezett Jack.
– Csak nem megijedtél, kapitány? – kíváncsiskodott Kelly.
– Nem, csupán a szörnyek lehetősége visszataszító. – felelte elfintorodott arccal Jack.
Kelly nagyot sóhajtott, majd felállt az asztaltól, és otthagyta a két srácot.
– Ennek meg mi baja van? – értetlenkedett Jack.
– Talán hallgatnunk kéne rá! – mondta higgadtan Bart.
– Hé, azt már nem! Én vagyok a főnök, nem fogok más ötlete miatt a vesztembe rohanni! – jelentette ki Jack.
– Miért, neked van ennél jobb ötleted? – kérdezte Bart.
Jack egy ideig némán bámult maga elé, majd felkiáltott:
– Kelly!
– Igen? – kérdezte a mosdóból kilépve, kíváncsi hangon Kelly.
– Mehetünk a te terved szerint. – válaszolta Jack.
Kelly pár másodpercig meglepetten figyelte Jacket, aztán a fiú nyakába ugrott, és szorosan átölelte.
– Ha nem válik be, téged foglak elsőként felszolgálni a szörnyeknek. Egyébként Bartnak köszönd! – morogta szemeit forgatva Jack.
Kelly elengedte, és kedvesen átkarolta Bartot.
– Ennyit a kapitányi rangomról és a józan ítélőképességemről... – dörmögte unottan Jack.
Bart és Kelly erre hangosan felnevettek, Jack pedig eleresztett egy szégyenlős, hitetlenkedő mosolyt.