Írta:
Soósné Balassa Eszter
💠
📅 2025. 12. 14. 14:53
Igaz történet
❤️ 1
👁️ 17
Egész éjjel esett a hó. Puha, fehér hótakaró borult a tájra. Két apró gyermek öltözködött, hogy kimehessen az udvarra. Lábukon hótaposó, rajtuk jó meleg overál. Arcukat az ég felé tartva nézték a szálló hópihéket. Aprócska kezeikben csillogott a friss hó.
– Ébike, fussunk a hóban! – hívta Édua testvérét.
Aprócska lábnyomaik mutatták, merre futnak.
– Écuka, építsünk hóembert? – kérdezte Ében.
Apa és anya is csatlakozott. Gurították a hógolyót, egyre csak nőtt. Kész lett a hóember teste, majd a feje. Rákerült a répaorr, a seprű, a kalap.
– Hógolyózzunk? – szólt oda anya.
– Igeeeen! – felelték.
Apa hógolyót gyártott, a két pici dobálta. Élvezték a friss hó érintését.
– Lassan indulni kell befelé – szólt apa.
A gyerekek vidáman futottak befelé. Még hátranéztek, és…
Tovább olvasom…
Írta:
Magdus Melinda
📅 2026. 01. 29. 13:17
Élet
❤️ 3
👁️ 15
A kertben csupaszon meredeztek a gyümölcsfák ágai az ég felé. A novemberi fagyos estén vékony hólepel fedte be a kupacokba összehúzott faleveleket. A régi ablakkeret repedésein beszökött a hűvös szél, és ütemesen táncoltatta a függönyöket. Hiába volt a diófából készült spaletta bezárva, az orkánerejű szél erejét mégsem tudta csillapítani.
Fürdéshez készülődött a kis család. Mindenki otthon volt. Apuka nemrég ért haza a munkából, boldogan várta őt három gyermeke és takaros kis felesége. A sparhelten már gőzölgött a fürdővíz. A két nagyobb testvér, Riti és Ildi viháncolva várta, hogy ők is sorra kerüljenek. Végre kezdődhetett az este legjobb része. Először a legkisebb gyermek pancsolhatott a habos kádban, aztán jöhettek a többiek. A legvégén pedig a szülők tisztálkodtak meg a már nem…
Tovább olvasom…
Írta:
Buglyó Juliánna
📅 2026. 03. 15. 12:49
Élet
❤️ 2
👁️ 21
Szürke, félhomály töltötte ki a kis szobát, annak ellenére, hogy még alig múlt el délután két óra.
Hosszú, vékony ujjaival körbetekerte a takarót elcsigázott, csupa csont testén, és a fotelbe gubbaszkodott vissza. A pléddel együtt is csak annyi volt, mint egy tizenkét éves gyerek. Elmélázott tekintetével nem is igen látott már semmit a környezetéből, befelé nézett. Bevillantak élete legfontosabb eseményei, közben csakis a gyermekei hiánya fájt neki a legjobban, pedig minden porcikája feladta már a létet.
A boldog gyermekkor után fiait kíváncsiságuk az országhatáron túlra vitte. Néhány érdekes tapasztalat után a munkájuk is odakötötte őket. Gyakran beszélgettek ugyan telefonon, de egyre kevesebbet találkoztak. Eleinte a nyári szabadságukat is egy harmadik országban töltötték. Néhányat…
Tovább olvasom…