Írta:
Bandics Zsuzsanna
📅 2025. 12. 30. 15:57
Élet
❤️ 0
👁️ 21
A minap a buszmegállóban álltam, mikor felém közeledett két hetvenes, csinos hölgy. Majd mellettem megálltak, ők is buszra várva. Így akaratlanul is hallottam, hogy miről csevegnek.
Mesélj az unokáidról, mi történik velük?
Nem tudok sokat róluk, tudod, egyetemre járnak, nagyon elfoglaltak. Most még a szerelem is közbe jött, én már nem férek bele az életükbe.
Ez hogy létezik, hogy nincs idejük rád?
Sajnos ez van, tudomásul kell vennem.
Eddig erről soha nem beszéltél, mindig irigyeltelek az unokák miatt…
Most is csak véletlenül bukott ki belőlem.
Mindennap eszembe jutnak a régi idők, mikor még kicsik voltak. Programokra, színházba, nyaralni vittem őket. De ez már a múlt. Ma már azt várom, hogy ajtón kopogjanak, vagy egy üzenetre a Messengeren, netán egy telefonhívásra, de egyik sem…
Tovább olvasom…
Írta:
Soósné Balassa Eszter
💠
📅 2026. 01. 11. 06:52
Élet
❤️ 2
👁️ 16
Mindent betakar fehér dunnájával Holle anyó. Az apró kis madarak korán reggel az etetőre szálltak. Érintetlen volt a hó. Csendessé vált a világ, csak az ő üdvözlő csivitelésüket hallani.
– Tudjátok, kincseim, ilyenkor sok kis állat nem talál élelmet, nekünk kell gondoskodni róluk egészen tavaszig. Ők meghálálják nekünk, énekelnek, a kertünkben teszik a dolgukat.
– Gyertek, gyerekek, adjunk magocskát a madaraknak.
A két kis lurkó öltözött is nyomban.
– Mamika, még mit vihetünk?
– Gyerekként felfűztük a töpörtyűt, de csak olyat, ami nincs besózva.
Így tanították nekünk hosszú évtizedekkel ezelőtt szüleink, nagyszüleink. Most már hálóban kapható golyókat adunk nekik.
– Nézd csak, mami, ideszállt a kezemre, milyen madárka ez?
– Nézd csak, ő őszapóka, ő meg itt cinege, na…
Tovább olvasom…
Írta:
Soósné Balassa Eszter
💠
📅 2026. 04. 05. 07:20
Igaz történet
❤️ 3
👁️ 23
Szép napsütéses napra virradtunk. A nap bemosolygott az ablakon, megcirógatta arcomat.
Fogtam a kávémat, és kisétáltam. Már nagyon vártam a tavaszt, ilyenkor az udvaron ittam meg, pár perc boldogság és nyugalom, amit ad nekem a kávézás. Ma van húsvét, a gyermekek nagy örömére. Mosoly ült arcomra, amikor a kicsiknek néztem.
Tegnap puha fűből fészket készítettek, hogy a nyuszi oda tudja rakni az ajándékot.
Nyílik az ajtó, belépve a papi így szólt.
– képzeljétek, kivel találkoztam.
– kivel, papi? – kérdezte Édua és Ében.
– hát a nagyfülü nyuszival, aki egy nagy csomagot cipelt.
– Gyertek, nézzünk körbe az udvaron.
Gyorsan öltözködtek, futás az udvarra. A selymes puha fűben lépkedtem utánuk. Mindenhol virított a pipitér, a sárga gyermekláncfű és a györgyike lila virága…
Tovább olvasom…