Bonbon

Lassan nyitogatom varázsdobozom,
gyönyörűségét csodaként fogadom.
Kéjes mosollyal ragyog fel a szemem,
pimasz kalóriájukat feledem.

Óvatosan ujjaim közé fogom,
számba téve önfeledten forgatom.
Melegségemtől lassan olvadni kezd
szirupos folyása mézével megfest.

Mennyei íze nektárként kényeztet,
édes, érzéki cseppekkel becézget.
Hullámként áramlik végig nyelvemen,
vágyva, hogy érzékeim kedvese legyen.

Szelíd patakként csendesen áramlik,
bársonyos dallamként jut el lelkemig.
Megáll a perc, csak boldogság létezik,
csokis mámorom édenbe érkezik.

Édes pillanatom veszni nem hagyom,
egyik bonbont a másik után bontom.
Praliné festi örömmé bússágom,
ő a bút feledtető, jó barátom.

Nem kell pszichológus, csak csokoládé,
s egy kancsónyi jeges limonádé.
Gyorsan megoldódik minden probléma,
eltűnik a szívből a csúf galiba.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.