Bor

Alexander Corvinus

Alexander Corvinus: Bor című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Aurora Amelia Joplin
A bor, mi a szívet melegíti,
lelket emel, bánatot elűzi, mámorba repíti.
Táncra perdít, ha szomorú a lélek,
könnyűvé tesz, íze testben szinte vérré ég.

Corvinus Alexander
A mámor lassan simítja szívemet,
bánatom csendben, lassan engedi el.
Mi ez a pohár a kezemben?
A Hold arcomra fényt lehel,
érzem, a bor viszi a szívemet – újra látom lelked és az arcod.

Aurora Amelia Joplin
A pohár kiürül, de a hatás remek,
a bor varázsa örök, mint egy régi, szép mesék.
A mámorban csak te és én maradunk,
szívünk egy ritmusra ver, együtt dobbanunk.

Corvinus Alexander
Hiába szép a bor színe, hiába jó az íze,
a szívem hevesen ver – érzem, talán más kar ölel.
Hold, világítsd meg arcom fényesen,
hogy szívünk újra egy ritmusra keljen.
A bor fényes, zamatos, hatása áhítatos.

Hozzászólások (1 darab)

Alexander Corvinus 💠 (2025.12.11. 21:18)

Ez jó volt🙂

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!