Só

A só az élet ujjlenyomata,
kristályba zárt emberi könny,
bőrön maradó emlék,
időn és tengeren túl.

Ott él minden falatban,
ahol a csend ízzé sűrűsödik,
ahol az emlék megszólal,
és a test emlékezni kezd.

A só összeköt testet, sorsot,
seb és gyógyulás határán,
egy csipetben gondoskodás,
többletében könyörtelen igazság.

A só mértékre tanít,
hol válik súllyá az élet,
íz ott születik meg,
ahol a szív jelen marad.

Minden könny tengerré érik,
minden hallgatás mélyül,
az élet végül mindig megsózza önmagát.

Hozzászólások (3 darab)