Vajon merre vagy?
Kollár Kornélia
Vajon merre vagy most?
Hogy telnek neked a napok?
Rengeteget gondolkozom azon,
Sorsod vajon, hogy alakulhatott.
Nehéz ez, hogy más világban vagy,
Érzem a falat, ami tőlünk elválaszt.
Tudom, hogy itt vagy, egyszerűen érzem,
De nehéz, hogy hiába beszélek.
Minden merőben más,
Nincs azóta megszokás.
Nem merek bízni semmiben,
Mert mióta nem vagy, minden nehezebb.
Szomorú a vasárnap,
A hétfő, a kedd, minden nap.
Apró örömök, mik percekig tartanak,
Átsírt éjszakák, kőkemény hajnalok.
Nekem is könnycsepp lett,
Minden mit lenyelek.
Bánat nekem is az ételem,
Nincs nap, hogy ne lenne hiányérzetem.
Sosem gondoltam bele,
Milyen lesz, ha nem leszel.
De miért is kellett volna,
A lelkemet ezzel ostromolni.
Minden gyermeknek jár,
Anya és Apa, akik látják őszülő hajam.
Szükségem lett volna,
Az élethez tanácsokra.
Minden vasárnap szomorú és csendes,
Kenyerem már nem táplál engem.
Remélem az idő múlásával,
Enyhül ez a bélyeg, mi húz magával.
Hogy telnek neked a napok?
Rengeteget gondolkozom azon,
Sorsod vajon, hogy alakulhatott.
Nehéz ez, hogy más világban vagy,
Érzem a falat, ami tőlünk elválaszt.
Tudom, hogy itt vagy, egyszerűen érzem,
De nehéz, hogy hiába beszélek.
Minden merőben más,
Nincs azóta megszokás.
Nem merek bízni semmiben,
Mert mióta nem vagy, minden nehezebb.
Szomorú a vasárnap,
A hétfő, a kedd, minden nap.
Apró örömök, mik percekig tartanak,
Átsírt éjszakák, kőkemény hajnalok.
Nekem is könnycsepp lett,
Minden mit lenyelek.
Bánat nekem is az ételem,
Nincs nap, hogy ne lenne hiányérzetem.
Sosem gondoltam bele,
Milyen lesz, ha nem leszel.
De miért is kellett volna,
A lelkemet ezzel ostromolni.
Minden gyermeknek jár,
Anya és Apa, akik látják őszülő hajam.
Szükségem lett volna,
Az élethez tanácsokra.
Minden vasárnap szomorú és csendes,
Kenyerem már nem táplál engem.
Remélem az idő múlásával,
Enyhül ez a bélyeg, mi húz magával.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Élet témájú versek közül: