GYÁSZ
Poór Edit
Elment, ki hozzád tartozott,
Ki itt a földön családtagod volt.
Lejárt az ideje, s nem szólt előre,
Végcéljához érve csak ment előre.
Kiszabott idejét leélte tisztességgel,
Majd csendben távozott erényeivel.
Most fájdalom érzése járja át lelked,
Hiszen akit szerettél, elvesztetted.
Ő mindig hiányozni fog neked,
De imádban add át szereteted.
A gravitáció őt már nem vonzza,
Lelke angyalok között talált otthonra.
Engedd hát szabadon szárnyalni,
Az angyalok között fényben járni.
Őrizd meg szívedben emlékét,
Hagyd, hogy felhők között élje életét.
Szellők szárnyán majd rád talál,
Arcodat lágyan simítja végig már.
Amikor te utad is végcéljához érsz,
Angyalok között Ő lesz az egyik, ki vár.
Ki itt a földön családtagod volt.
Lejárt az ideje, s nem szólt előre,
Végcéljához érve csak ment előre.
Kiszabott idejét leélte tisztességgel,
Majd csendben távozott erényeivel.
Most fájdalom érzése járja át lelked,
Hiszen akit szerettél, elvesztetted.
Ő mindig hiányozni fog neked,
De imádban add át szereteted.
A gravitáció őt már nem vonzza,
Lelke angyalok között talált otthonra.
Engedd hát szabadon szárnyalni,
Az angyalok között fényben járni.
Őrizd meg szívedben emlékét,
Hagyd, hogy felhők között élje életét.
Szellők szárnyán majd rád talál,
Arcodat lágyan simítja végig már.
Amikor te utad is végcéljához érsz,
Angyalok között Ő lesz az egyik, ki vár.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Gyász témájú versek közül: