Aludj el, kedvesem...
Tőkés Liliána
Aludj el kedvesem,
A csillagos ég ad majd otthont Neked.
Aludj el kedvesem,
Itt a tájat már a fák hava födé el.
Aludj el kedvesem,
Szívemben–lelkemben fényes gyertyaként lobogsz tovább,
s beteríted lelkem asztalát egy szörnyszülött, sötét éjszakán.
Aludj el kedvesem,
Ne szenvedj tovább,
világíts meg még ezer csodát,
te, ki már nem jár máshol, csak ahol a halál.
A csillagos ég ad majd otthont Neked.
Aludj el kedvesem,
Itt a tájat már a fák hava födé el.
Aludj el kedvesem,
Szívemben–lelkemben fényes gyertyaként lobogsz tovább,
s beteríted lelkem asztalát egy szörnyszülött, sötét éjszakán.
Aludj el kedvesem,
Ne szenvedj tovább,
világíts meg még ezer csodát,
te, ki már nem jár máshol, csak ahol a halál.
Hozzászólások (2 darab)
Tőkés Liliána (2026.01.31. 09:49)
@Paréjné Erzsébet: ❤️
Paréjné Erzsébet (2026.01.21. 19:40)
Megható sorok! ✍️💕
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Gyász témájú versek közül: