KIS FEHÉR VITORLÁS

Poór Edit

Kis fehér vitorlás
Mered fel az égig,
Tengernek kékjében,
Oly távoli fényként.

A kékség takarja,
Láthatár’ vonalát,
Tarajos hullámok,
Csipkézik égalját.

Szél tépi a vásznat,
Part felé sodorja,
Egy óriás hullám,
Homokra taszítja.

Kis fehér vitorlás,
Árbócát megbontva,
Vihartól tépázva,
Ott nyugszik magában.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Természet témájú versek közül: